A nők ellen háborúznak az afrikai boszorkányüldözők

Afrikaszerte háború folyik a nők ellen, évente kétmillió kislány nemiszervét megcsonkítják, az idős asszonyok közül sokat boszorkányság miatt lincselnek meg. Az afrikai nők ellenállása egyre erősebb a kínzással, csonkítással, kényszerházassággal, kézlevágással és lincseléssel szemben. Az Independent Kenyában és Tanzániában készült riportjából kiderül, mi köze a boszorkányoknak a fatüzeléshez és a női csiklónak a kígyókhoz.

Évente kétmillió fiatal lány nemiszervét csonkítják meg Afrikában

• Európában is csonkítják a nők nemiszervét
• Legalizálták a boszorkányságot Zimbabwéban
• Évente kétmillió nő nemiszervét csonkítják meg
• Boszorkányper kezdődött Tanzániában

Afrikában háború folyik a nők ellen - állítja a Independent riportja, amely a kenyai Maszájföldön és a tanzániai Szukumaföldön készült. Ezeken a törzsi területeken - és az afrikai kontinensen - évente nők millióit csonkítják meg életük kezdetén, vagy végén.

A tanzániai Szukumaföld a boszorkányüldözések hazája. A legutolsó lincselés a Kagaya nevű faluban történt, ahol a közelmúltban három fegyveres férfi tört be egy egyedül élő nyolcvanéves asszony házába. Miközben az idős nő unokája a hátsó szobába menekült, az asszony koponyájára machetével sújtottak le, majd levágták mindkét kezét - a környéken ezzel jelzik a férfiak, hogy a meggyilkolt nő boszorkány volt. A falubeliek egy része azt mondta a riporternek, az idős asszony megbetegítette az unokáit, ebből világosan látszik, hogy boszorkány volt. Más részük viszont úgy vélte, az idős nőt saját rokonai akarták kitúrni házából, ezért vádolták meg boszorkánysággal. A faluból többen feljelentést tettek, és a meggyilkolt nő egyik lányát el is vitte a rendőrség.

A tanzániai törzsi területen mindennapos a boszorkánynak tartott nők meggyilkolása. Az áldozatok szinte kivétel nélkül idős, egyedül élő özvegyasszonyok, akik saját maguk gazdálkodnak földjükön, így olyan függetlenséget élveznek, ami a férjes nők számára elképzelhetetlen. A boszorkányüldözések másik oka - írja a Independent -, hogy a törzsek tagjai számára életszerűbb elképzelni, hogy betegségeiket és nyomorukat egy boszorkány átka okozza - megölésükkel így a halál és a gonoszság ellen vívnak háborút -, mint azt, hogy vírus, járvány vagy az időjárás okozza a betegségeket és a szegénységet.

"A boszorkányoknak vörös a szeme"

Szukumaföldön több nő elhatározta, hogy ellenáll a támadásoknak, és ebben több segélyszervezet - többek között a Comic Relief - segíti őket. Juliana Bernard különböző szervezetek támogatásával a falvakban végez felvilágosító munkát, amely időnként egyszerű ötletekre épül. A boszorkányok egyik ismertetőjele például a vörös szem az afrikaiak szerint, sok nőnek azonban azért vörös a szeme, mert az otthoni fatüzelésű tűzhelyek füstje hosszú időn át a szemükbe megy. Juliana a segélyszervezetek pénzéből számos korszerű tűzhelyet tudott szétosztani - a vörös szem megszűnt, így sokak feje fölül elhárult a boszorkányság vádja.

Egy másik program keretében a segélyszervezetek munkatársai a tanzániai kormánynál lobbiztak, hogy büntesse meg azokat a "hagyományos gyógyítókat", akik a betegségekért a faluban gyakran a boszorkányokat hibáztatják. Azóta a kormány hivatalosan is számontartja a gyógyítókat, és nem ad gyógyítási engedélyt azoknak, akik valaha boszorkányokat okoltak a megbetegedésekért.

"A csikló olyan hosszúra nőne, mint egy kígyó"

A csikló eltávolításához legalább négyen kellenek. A lányok gyakran ellenállnak és sikoltoznak, ezért egy asszony lefogja a bal, egy másik a jobb lábukat, egy harmadik tartja a vállukat, egy pedig lemetszi a csiklót. Az érzéstelenítés gyakran csak hideg víz. A műtét egyszerű - mondta a lapnak egy asszony, aki már több száz fiatal lányon végezte el a műtétet. A cél, hogy a férfiak elégedettek legyenek - mondta a nő, aki szerint a férjek így biztosak lehetnek a körülmetélt menyasszony szüzessége felől, és a továbbiakban attól sem kell félniük, hogy a feleségük megcsalja őket. Egyes férfiak úgy hiszik, a csiklójukat megtartó nők puszta érintésétől elpusztul a gabona, mások úgy tudják, ha nem vágják le a csiklót, az utóbb olyan hosszúra nő, mint egy kígyó, és álmukban megfojtja őket.

A női körülmetélést évente, mintegy kétmillió afrikai nőn végzik el, Szudánban és Szomáliában a nők kilencven százaléka él csikló nélkül. A körülmetélés azonban nem helyes szó - írja a Independent, férfiaknál inkább annak felelne meg, ha körülmetéléskor nem csak a fitymát távolítanák el, hanem a pénisz legnagyobb részét is lemetszenék.

A műtét nem csupán a későbbi nemi életet teszi fájdalmassá, a visszamaradó sebhelyek megnehezítik a szülést is. Sok újszülött a sebhely rugalmatlansága miatt a szülőcsatornában reked, a WHO adatai szerint ez ötödével megnöveli a halvaszületett csecsemők arányát. A lap bemutat egy 25 éves nőt, aki összehúzódott sebhelye miatt képtelen volt megszülni első gyermekét. A csecsemő meghalt, a nő a szülési komplikációk miatt belső sérüléseket szenvedett, sebei pedig azóta elfekélyesedtek. Mivel orvoshoz menni nincs pénze, azóta - miután a férje elkergette a házából - a faluban kóborol, távol tartva magát az emberektől, akik a belőle áradó szag miatt messzire elkerülik.

"Csak egy nő halt meg"

Kenyában nemrégen tartották az első pert, amelyben a vádlottnak - egy édesapának - lánya meggyilkolásáért kellett felelnie. A kislány a csikló eltávolításába halt bele. A vádlottak között nem csak a műtétet kikényszerítő apa, hanem az azt elvégző asszony is ott volt. Ők ketten csak azért kerültek bíróság elé, mert egy segélyszervezet felvilágosító munkája hatott az egyik falubelire, aki a kislány halála után feljelentést tett a rendőrségen. A két vádlottat feldühítette az eljárás, egyikük sem értette, miért vádolják őket. "Mi ez a felhajtás? Csak egy nő halt meg" - mondták. Ítéletet áprilisban hirdetnek majd - írja a Independent.

Kenyában az 53 éves Agnes Pareiyo menedékházat tart fenn azoknak a kislányoknak, akik elmenekülnek a csonkítás elől. A lap szerint az évekkel ezelőtt megnyitott menedékház olyan szökési hullámot indított el a vidéken fiatal lányok körében, hogy hamarosan a kormánynak is válaszolnia kellett a változásokra. 2001-ben törvényben tiltották meg a nők csonkítását - az első esetek kivizsgálása azonban csak nemrégen kezdődött el. A menedékházba kerülő lányok többsége utóbb visszakerül a családjához, az ott dolgozók ugyanis elmagyarázzák a családoknak a nemiszerv-csonkítás következményeit, így egyre több család nem ragaszkodik a műtéthez.