Miért takarják le halottas házaknál a tükröket?

„Megfigyeltem, hogy vidéken a halottas háznál a tükröket letakarják a gyász alatt. Mi ennek a magyarázata?”

Olvasónk kérdése teljes terjedelmében így hangzik:

„Megfigyeltem, hogy vidéken a halottas háznál a tükröket letakarják a gyász alatt. Kérdeztem ottani idősebb embereket, de ők csak a népi szokásokra hivatkoztak. Volt, aki azt állította, hogy a tükrökben élő, ártó szellemek miatt kell őket lefedni, hogy a halott lelke békében tudjon eltávozni . Volt, aki a hiúságot említette: gyász ideje alatt, nincs helye az önkép dicsőítésének. Önök szerint mi a magyarázat?”

Európa szerte a halál beálltakor a legelső tennivalók közé tartozott egykor az ablak kinyitása, az óra megállítása és a tükör letakarása.

Az ablaknyitás célja az volt, hogy az eltávozó lélek előtt szabadon álljon az út.

Az óra megállítását valószínűleg a kézenfekvő analógia (élet megszűnése – óra megállása) hozta létre. Általában az órát csak a temetés után indították újra.

A tükör, mint átjáró

A tükör letakarását (egyes helyeken fehér, újabban fekete hímzett kendővel, terítővel) a mai napig leginkább az az iszonyat tarthatja életben, hogy a tükörben is lássák a halottat.

A szokásban szerepe volt annak a törekvésnek is, hogy a halott ne lássa meg saját magát – ez ugyanis megnehezítené távozását, nem tudna nyugodni és feltámadhat, felülhet a koporsóban. A néphit tehát a tükröt egyfajta átjárónak is tekintette, két világ találkozási pontjának. Letakarásával megakadályozható a lélek visszatérése, az elhunyt békében tud nyugodni, eltávozni.

A fenti két motívum mellett sok egyéb indokolás is ismert, ahogy Olvasónk is többféle magyarázatot kapott.

Elterjedt volt például az a hit, hogy ha valaki belenéz a tükörbe, amikor halott van a háznál, sárgaságot kap. A gyász alkalmával ugyanis nem szabad a külsőre, a szépítkezésre gondolni, és a tükör letakarásával a gyászolók nem esnek kísértésbe.

Minden tükörre külön kendő

Az ún. tükörlekötő ruhaként sok vidéken női fejkendőt vagy vállra való fekete selyemkendőt használtak. Baranyában külön szőtték a tükör méretének megfelelően, és feketével mintázták a fehér vásznat. Kerülhetett felirat is rá: „Nyugodjál békében”, „Isten Veled” stb.

A matyók a férfi halottaknak fekete klott kendőt varrtak, közepén kereszt alakban rádolgozott jaquardszalaggal. Ha idős asszony a halott, inkább fehér vászonból készítették a tükörlekötő ruhát: alsó, felső széle kék-piros szőttessel csíkozott, közepében ugyanilyen szőttesből készült a kereszt. De akadtak gyolcs tükörlekötő ruhák is, melyekre a kereszt alakot selyem vagy pamutfonallal hímezték.

Azokon a vidékeken, ahol a soktükrös szekrény volt a divat, minden tükörre külön kötöttek kendőt.

National Geographic Online