Apolló a jóslás istene volt. Ebben a templomban élt a Püthia, a látnok papnő, aki a görögök hite szerint kapcsolatba tudott lépni az égiekkel, és segítségükkel a jövőbe látott. Korabeli leírásokból tudjuk, hogy a jóslatkérés a következőképpen zajlott: az érdeklődő miután megmászta a templomhoz vezető hosszú lépcsősort, a templom előterében fel kellett tennie kérdését Apollón istenhez címezve. Ezután átadta a tiszteletdíjat a templom papjainak. A kérdést papok közvetítették a templom belsejében ülő Püthiának.

Itt, a templom belsejében bódító gázok burkolták körül a papnőt, melyek a legújabb kutatások szerint a föld gyomrából törtek elő. A szent füst a hatására transzba esett. Nem sokkal később érthetetlen hangokat adott ki a torkán: dadogott, kiáltozott vagy topogni kezdett a lábaival. Bármily furcsán is hangzott, ez volt az isten válasza.

Ezt le kellett fordítani emberi nyelvre, amit a templom papjai végeztek. Előbb-utóbb ki is sütötték, mit jelenthet. Aztán versbe foglalták, felírták egy agyagtáblára, és átadták az előtérben várakozó vendégnek. Bármennyire is hihetetlen, a jóslatok többnyire beváltak. Különben nem is működött volna évszázadokig a jósda.

A kutatók sokáig nem értették, honnan kerülhettek bódító gázok a templomba. Ám nemrég felfedezték, hogy a jósda területén, éppen a templom szentélye alatt törésvonal húzódik. Ezt a törésvonalat egy réges-régi földrengés okozhatta. A mélyéből források és gázok törtek elő.

A források a hegyet alkotó mészkőből etilént hajtottak ki. Ez a gáz mérgező hatású, és ha egy keveset szippant belőle az ember, elkezd össze-vissza beszélni tőle. Nagy adagban pedig halálos is lehet. Nem véletlen tehát, hogy voltak olyan jósnők, akik soha többé nem tértek magukhoz a transz állapotából. A papok magyarázatait nagyon sokan megmagyarázhatatlan, misztikus dolognak tartják.

Mások azt feltételezik, hogy a jósda kitűnő információs hálózattal rendelkezett, és jóformán mindent tudtak a hozzájuk érkező jóslatkérőkről. Így aztán nem is volt nehéz tanácsokat adni nekik. Annyi bizonyos, hogy amikor neves ember érkezett hozzájuk, és nagyon fontos, országok jövőjét érintő kérdésekre akart választ kapni, akkor a jósda elég óvatosan válaszolt.

Így járt Krőzus király is, aki azzal a kérdéssel érkezett a Püthiához, hogy megkockáztasson-e egy háborút Kürosz, a hatalmas perzsa király ellen. A válasz elég homályosan hangzott: "Ha átléped a Halüsz folyót - ez volt a határ a két királyság között - egy hatalmas birodalom bukását okozod!" Krőzus biztos volt a dolgában, és ezt biztatásnak vette. Megtámadta a perzsákat, és csúfos vereséget szenvedett. A hatalmas birodalom, aminek a bukását okozta, a saját birodalma volt. A jóshely nem hibázott, minden szava beteljesedett.