Boszorkányok márpedig léteznek, vagy mégsem?

Könyves Kálmán, híres felvilágosult királyunk kijelentése óta tudjuk, hogy boszorkányok nem léteznek. De ezt valóban így is gondoljuk? Mi az oka annak, hogy manapság egyre többen hisznek bennük?

HIRDETÉS



A néphit szerint
A boszorkány vagy boszorka olyan nő vagy férfi, aki természetfeletti, sőt démoni képességekkel rendelkezik, és rosszat, betegséget, pusztulást hoz. Az ártó lényekben való hit egyidős az emberiséggel. Európában a kereszténység elterjedésével a boszorkányt a Sátán szolgálójának tartották. Ez a babona a 16-17. századra szörnyűséges boszorkányüldözésekké fajult, amikor tömegével küldtek máglyára ártó boszorkánynak hitt fiatal és idős nőket.

A modern korban a boszorkány fogalom már pozitív értelemben használatos és a női nem ügyességét, illetve okosságát jellemzi – de negatív értelemben is előfordul, gonosz módon viselkedő vagy intrikus nők szidalmazására. A boszorkányokhoz több országban is számos monda, hiedelem kötődik. A boszorkányszombaton a hagyomány szerint (általában május 1-jén) a boszorkányok az ördögökkel találkoznak, német és magyar változatokban gyakran hegytetőn (mint például a budai Gellért-hegyen). Egy másik hiedelem szerint karácsonykor egy megfelelően elkészített Luca-székről az éjféli misén meg lehet látni a boszorkányokat a templomban.

Mágikus képességek
Az emberek mindig is úgy gondolták, hogy a boszorkányok egyfajta misztikus természetfeletti hatalommal bírnak és tudnak közvetíteni túlvilági üzeneteket. Amikor egy boszorkány sikeresen oldott meg egy látszólag rejtélyes problémát, azt varázslatnak tekintették, hiszen ezt a folyamatot logikával vagy észérvekkel nem lehetett megmagyarázni. Akár bevallották, akár nem, nagyon sokan keresték fel őket, hogy segítsenek elérni céljaikat. A legtöbben szerelmi kötés vagy oldás, esetleg a bájital-készítésére kérték a boszorkányokat, akik sokszor rontó praktikákat is bevetettek, mint a szemmel verés vagy az igézés. A mágikus képességek közé tartozik a manapság oly divatos jóslás vagy az asztrológia.

Miért hiszünk benne?
Az emberek minden korban, minden vallásban és kultúrában hittek egy természetfeletti világ létezésében. Szertartásokkal, imákkal fordultak a természetfeletti lényekhez, egészséget és biztonságot kérve tőlük az életükhöz. Boszorkányok mindig minden kultúrában léteztek és léteznek, bár különböző kultúrákban más és más a nevük. De az is igaz, hogy sokban különbözhetnek egymástól: egy afrikai boszorkánydoktor szinte semmiben sem hasonlít az indiánok vagy az eurázsiai népek sámánjaihoz, s a kelta druidáknak semmi köze nem volt az ázsiai gyógyítókhoz vagy a mi táltos-varázslóinkhoz. Az azonban közös, hogy mind a boszorkányok, a sámánok, mind a varázslók, örök emberi kívánságokat elégítenek ki.